Jóga

A jóga egy filozófiai és gyakorlati tanítás, amely évezredek óta kutatja az emberi lét legfontosabb kérdéseire a választ. A szó maga a szanszkrit judzs ige gyökből származik, melynek eredeti jelentése: igába hajt, összeköt, alkalmaz. A mai értelmében vett magyarázata viszonylag később alakult ki: kapcsolat, egyesülés.

A jóga tágabb értelemben azt jelenti, hogy összekapcsolódunk eredeti természetünkkel, Istennel, a kozmikus energiákkal. A jógikus filozófia alap tanítása az, hogy te nem ez az anyagi test vagy, hanem „Sat-Chit-Ananda”, az az örökkévalóan boldog, teljes lélek.

A jóga gyakorlásának valódi célja, hogy az ászanák segítségével felkészítsük a testet arra, hogy a gyakorló akár órákon keresztül tudjon meditálni, ezáltal visszataláljon Önmagához és elérje a Felszabadulást, azaz megtalálja a kiutat az anyagi világból. A jóga nem csak az érzékekre alapszik, hanem komoly lelki jelenlétet is igényel.

Összefoglalva tehát a jóga egy olyan „folyamat”, mely a test és az elme igába hajtása által,( melyet az ászanák és a meditáció segítségével érhetünk el), segítsen újra egyensúlyba hozni a testet, a lelket és a szellemet. Patanjali szavaival élve: "yogas chitta vritti nirodhah", azaz az elme hullámainak lecsendesítése.

Ha már szilárddá válunk a jógában, akkor második természetünkké alakul, vagyis természetesen előjönnek a helyes erkölcsi és etikai viselkedési formák.

A jóga 8 lépcsőfoka és magyarázata

A bölcs Patandzsali a Jóga-szútra című összegző művében emeli ki a  jóga folyamatának nyolc részét. Ezek a szintek, mint a lépcsőfokok egymásra épülnek, s egymás után segítik a gyakorlót a végső cél elérésében.

1. Yama: Egyfajta szabályrendszer, melyek a társadalmi és a személyes erkölcs alapelvei.

  • erőszakmentesség
  • igazmondás
  • nem lopás
  • hűség
  • mohóság feladása

2. Niyama: előírások, melyek az egyén számára követendő életmódot és viselkedési formát mutatják meg. Szabályozzák az ember szokásait és rendezik személyiségét.

  • tisztaság (testi, lelki)
  • elégedettség
  • szent szövegek tanulmányozása
  • Isten létezésének elfogadása

3. Ászana: testtartások, melyek segítenek fizikai korlátaink (betegség, tunyaság, tompaság) leküzdésében, hogy ezek ne zavarják az elme és az intellektus normális működését. A gyakorlás által erőssé és könnyűvé válik.

4. Pránajáma: légzésszabályozást jelent, mely a segít a pránát, azaz az életenergiát kordában tartani. Addig végezzünk légzőgyakorlatokat, míg a légzés teljesen meg nem nyugszik, a részünkké válik és nem zavarja meg az elmét.

5. Pratjáhára: érzékek visszavonása. Ez segíti a gyakorlót abban, hogy befelé tudjon figyelni, korlátozni tudja fizikai érzékelését (pl.:látás, hallás,), hogy egy magasabb szintre, a koncentráció szintjére léphessen.

6. Dháraná: koncentráció gyakorlása. A helyes meditáció előfeltétele. Fizikai szinten a test működésének megfigyelése, belső szinten pedig a mozgás, a légzés és a tudatosság összeköttetését jelenti.

7. Dhjána: meditáció alapfoka. Itt már folyamatossá válik a koncentráció, nincs ami megzavarja a jógi befelé figyelését, de maga meditáció még fizikai szinten zajlik.

8. Szamádhi: a tiszta létezés állapota, melyben a gyakorló teljesen függetlenné válik a külső ingerektől. Elcsendesedik az elme és felszabadul a lélek.

A hatha jóga mindenkié és mindenkinek való

"Nem merek elmenni jógázni, mert ott mindenki olyan hajlékony" - jógaoktatóként ezt a mondatod nagyon gyakran hallom. Mindig megdöbbent ez a félelem, mert valójában a gyakorlók többsége átlag flexibilitással rendelkezik. A jóga mindenkinek való, ezért íme 5 tény, amely segít eloszlatni a rugalmasság miatti aggodalmakat.

  1. A jóga szó jelentése kapcsolat, semmi köze sincs a rugalmassághoz. Patanjali megfogalmazása szerint "yogas cihtta vritti nirodhah", azaz az elme hullámzásainak lecsendesítéséről szól.
  2. A jóga sokkal több, mint egy mozgásforma, inkább egy életmód és életfilozófia. Az ashtanga létra első 2 lépcsője (jama, nijáma) is ezen területek megalapozását célozzák.
  3. Lélegezz!!! Ez ugyanannyira fontos, mint az ászanák. Segít a gyakorlatok kivitelezésében, valamint oldja a feszültséget az izmokból, sőt az elméből is.
  4. Az ászanák - testhelyzetek - gyakorlásával egyfajta egyensúly megteremtését célozzuk meg: egyensúlyt teremtünk a hajlékonyság és az erő, a szilárdság között, mentális és fizikális síkon is!
  5. Gonodlat ébresztő: hol van az igazi kötöttség: az izmokban vagy az elmében? A jóga valójában a komplexitása miatt az egyik leghatékonyabb stresszoldó szer.
olcsobbat.hu simplepay_hu_v2