Jógikus életmód

Minden személyiségnek más fajta napirend fog megfelelni

Fontos figyelembe vennünk testtípusunkat, munkánkat, eddigi életmódunkat, környezetünket

A személyre szabott ütemterv azonban mindenképpen segítség az egészséges élethez. Minden, amit teszünk elhatározás és önbizalom kérdése, senki számára nincsen lehetetlen.

Az első pont, hogy ébredésünket az Ayurvédának megfelelően igazítsuk.

A felkelő Nap hatással van idegrendszerünkre és elménkre. Amelyik periódusban kelsz fel, annak a fázisnak a hatásai fognak érvényesülni (rövid távon) a napodban, (hosszú távon) az életedben.

Éjjel 01:00. és 03:00 között pihen az idegrendszer, méregtelenít a test és ilyenkor termelődik az érzelmi erő. Ezért nem kelünk hajnali három óra előtt.

03:00 és 04:00 között ébred a lelki erő.

Ebben az időszakban képes a tudat a legkönnyebben különbséget tenni a lélek és a test között. Ezért ebben a ciklusban lehet a legjobban meditálni. Ha ilyenkor kelünk, minimalizáljunk minden tevékenységet, csak a legfontosabb tisztálkodási manővereket végezzük el és azonnal kezdjük el a meditációs folyamatot.

04:00 és 05:00 között ébred az érzelmi erő.

Aki ilyenkor kel az nagy érzelmi erőre, kiegyensúlyozottságra és optimizmusra tesz szert. Ez a metafizikai napfelkelte előtti utolsó óra, tehát ilyenkor érdemes még inkább magunkra fordítani a figyelmet, lelkünket és testünket egyaránt tápláló tevékenységeket végezni, például jóga, olvasás,stb.

05:00 és 06:00 között ébred a fizikai erő.

Ez a metafizikai napfelkelte órája, ilyenkor kezdődik a nap fényes 12 órája. Aki ilyenkor kel, az nagy fizikai és mentális erőre tesz szert és ritkán lesz beteg.

Hajnali hat óra után a nap már nem ad energiát, hanem energiát von el. Aki hat után kel, az egész napenergia deficitben lesz. Estére kimerül és gyakrabban lesz beteg. Minél később kel, ez a hatása annál erősebb lesz. Nyolc, kilenc órás keléssel pedig borítékolhatóak a fizikai, érzelmi és mentális betegségek.

Az ébredés utáni időszak mindig a „self time”, a magunkra figyelés ideje. Ilyenkor végezzünk sporttevékenységeket, jógázzunk, meditáljunk, képezzük tovább magunkat.

Ezek segítségével kiegyensúlyozottan, energikusan indíthatjuk meg a reggelt, ami aztán egész napunk hangulatát meghatározza.

A következő nagy témakör a táplálkozás.

A jógikus táplálkozás alapvetően vegetáriánus. Ennek egészségügyi, etikai és spirituális okai vannak. Egészségügyi szempontból fontos, hogy olyan ételeket vegyünk magunkhoz, amik szattvikusak, azaz „tiszták”.

A legjobbak azok az élelmiszerek, amik a napon növekednek, ugyanis a nap adja a legtöbb pránát (életenergiát), ezáltal a zöldségekkel, a gyümölcsökkel, gabonafélékkel tudjuk a legkönnyebben magunkhoz venni azt.

Etikai nézőpontból az ahimsa, vagyis a „nem ártás” elve érvényesül. Nem ártok sem másoknak, sem magamnak, nem okozok gondot és fájdalmat egyetlen érző lénynek sem, beleértve az állatokat is. Az erőszakmentesség elvének betartása elengedhetetlen a lelki életet gyakorlók számára.

Spirituális felfogás szerint, minden, amit megeszel, megiszol, az hatással van a karmádra.

Minden étel és ital befolyásolja a tudatodat, így hatással van a gondolkodásodra, személyiségedre.

Nem mindegy, hogy milyen tudatállapotban létezel és munkálkodsz.

Azt, hogy milyen ételek kedvező hatásúak számodra, mikor mit fogyassz, azt az ayurvéda a dósád, azaz testtípusod alapján határozza meg. Mindenkinek másra van szüksége, de egy személyre szabott étrenddel harmóniába hozhatod Önmagad.

A jógikus életmód egy lemondásokkal járó életforma, mely minden területére igaz. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mik a céljaink, és mit szeretnénk tenni ezekért .

Jógafilozófia szerint a végső cél, a Felszabadulás, az anyagi világból való kijutás, visszatérés eredeti állapotunkba, lelki formánkba. Ezt pedig az önmegvalósítás és önmegismerés útján keresztül érhetjük el.

„Lelked hegedű, s te játszol rajta, és az első hallgatód önmagad vagy.”

Müller Péter